A politikus bejelentését az Amerikai Indiánok Nemzeti Kongresszusának videokonferenciáján tette. Az indián kisebbség képviseletében ő az első ebben a kormányzati tisztségben.
Az Egyesült Államokban és Kanadában a 19. század elejétől a 20. század közepéig speciális egyházi bentlakásos iskolák működtek, protestáns és katolikus intézmények, amelyekben az őslakos családokból erőszakkal eltávolított kiskorúakat igyekeztek kényszerrel beilleszteni az európai bevándorlók társadalmába.
„A minisztérium ki akarja deríteni, hogy milyen hatása volt ezeknek az iskoláknak, fényt derítve a múlt elhallgatott traumáira, bármilyen súlyosak is voltak azok” – mondta a miniszter. Hozzátette: tudja, hogy a folyamat hosszú, nehéz és fájdalmas lesz, és nem fogja visszafordítani a sok család által elszenvedett szívfájdalmat és veszteséget.
Az 1819-es indián civilizációs törvénnyel kezdődően az Egyesült Államok törvényeket és irányelveket hozott az indián bentlakásos iskolák létrehozására és támogatására országszerte. Több mint 150 éven keresztül az őslakos gyermekeket kivették közösségeikből, és olyan bentlakásos iskolákba kényszerítették őket, amelyek az asszimilációra összpontosítottak. Haaland elmondta, az akkori szövetségi kormány megpróbálta eltörölni a törzsi identitást, nyelvet és kultúrát, valamint, hogy ez a múlt hogyan nyilvánul meg a hosszú távú traumákban, az erőszak és a visszaélések körforgásában, a korai halálozásban, a mentális zavarokban és a kábítószertől való függésben.
Pennsylvaniában nemrégiben az egyik ilyen iskola közelében tíz, több mint egy évszázaddal ezelőtt meghalt gyermek sírját fedezték fel. Az amerikai hadsereg tisztviselői áprilisban közölték, hogy a maradványokat alaszkai és dél-dakotai indián közösségeknek adományozzák.
A szomszédos Kanadában több mint 150 000 első nemzetiségű gyermeknek kellett államilag finanszírozott keresztény iskolákba járnia a társadalomba beilleszkedésüket célzó program részeként. Arra kényszerítették őket, hogy térjenek át a kereszténységre, és nem beszélhették a saját nyelvüket. Sokukat megverték és megalázták, mintegy hatezren meghaltak.
Haaland, miután olvasott a kanadai jeltelen sírokról, elmesélte saját családja történetét egy nemrégiben megjelent véleménycikkben a Washington Post című napilapban. A belügyminiszter beszédében statisztikákat idézett, amelyek szerint 1926-ra az őslakos iskoláskorú gyermekek több mint 80 százaléka olyan bentlakásos iskolákba járt, amelyeket vagy a szövetségi kormány, vagy egyházi szervezetek működtettek.
A Belügyminisztérium tisztviselői elmondták, hogy amellett, hogy megpróbálnak több fényt deríteni az internátusokban elvesztett életekre, azon is dolgozni fognak, hogy megvédjék az iskolákhoz kapcsolódó temetkezési helyeket, és konzultálni fognak a törzsekkel arról, hogy hogyan lehet ezt a legjobban megtenni a családok és közösségek tiszteletben tartása mellett.
A kezdeményezés részeként az ügynökség munkatársai 2022. április elsejéig zárójelentésben számolnak be az általuk feltárt adatokról.
